Harmatpont
(harmatpontdeficit)

Az a hőmérséklet, amelyre a nedvességtartalommal rendelkező levegőt - nyomásának megváltoztatása nélkül - lehűtve a benne levő vízgőz telítetté válik.
Ha a levegőt ez alá a hőmérséklet alá hűtjük, a légnedvesség harmat vagy dér alakjában kicsapódik.

A harmatpontdeficit a levegő pillanatnyi hőmérséklete és harmatpontja közötti különbség. (forrás: www.vilaglex.hu)

A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció.

A harmatpont lehet fagyáspont alatti hőmérséklet is.

A harmatpont az a hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie, hogy a benne lévő vízgőz vízzé csapódjon ki. Amikor a harmatponti hőmérséklet a fagyáspont alá süllyed, ezt fagypontnak hívják, ekkor a vízgőz már nem képes többé harmatot létrehozni, helyette zúzmara vagy dér képződik.

Magasabb hőmérsékleten a vízgőz résznyomása (parciális nyomása) növekszik, ezért több víz párolog el. A vízgőz tulajdonsága nem függ a levegő jelenlététől. A harmat képződése mindig előfordul a harmatponton, ha csak gáz van jelen, ahol vízgőz van. A harmatpont a vízgőz egyenletes funkciója, így meghatározható a vízgőz parciális nyomásából és fordítva is. Egy adott barometrikus nyomásnál, hőmérséklettől függetlenül, a harmatpont mutatja a vízgőzmolekulák mennyiségét ("mole fraction") a levegőben, vagy másképpen: meghatározza a levegő specifikus nedvességét.

Ha a barometrikus nyomás úgy nő, hogy a vízgőzmolekulák mennyisége nem változik, a harmatpont szintén követő módon növekedni fog.

Csökkentve a vízmolekulák mennyiségét, a harmatpont vissza fog állni előző értékére. Ugyanígy, ha nő a "mole fraction" egy nyomásesés után, az azt hozza magával, hogy a harmatpont visszaemelkedik előző értékére. Ez okból, azonos harmatpontnál New York és Denver esetében (amelyik magasabban fekszik) a magasabb levegőfrakció miatt Denverben több vízgőzt tartalmaz, mint New Yorkban. (forrás: wikipedia.org)